Bevezetés

Az immunizálási program 1992-ben kezdődött Magyarországon és 1996-ban már az egész Dunántúlra kiterjedt. Ezt a területet 1998 őszéig ötször immunizálták és a veszettségi esetek száma erősen csökkent (WHO1998-as adatok). Másrészt nyugat-európai vizsgálatok (Vos, 1995) erőteljes növekedést találtak a róka populációsűrűségében párhuzamosan az immunizálással.
Továbbá a rókák szociális viselkedése is megváltozik és családi csoportok alakulnak ki, azaz több nőstény él egy üregben (Reynolds, 1995).
Az elmúlt évek terepi megfigyelései arra mutatnak, hogy a róka (Vulpes vulpes) populáció fokozatosan növekszik és terjeszkedik Magyarországon is. Ennek következtében komoly problémák jelentkezhetnek a vadgazdálkodásban és a természetvédelemben:
Az ember-ragadozó találkozás egyre gyakoribbá válhat. A ragadozó fajok betelepülése a városokba felgyorsulhat, új típusú károk és egészségügyi problémák jelentkezhetnek. Valószínűleg az egyes fajok populációnövekedése eltérő sebességű. A fajok közötti versengés erősödhet. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen a ritka, sérülékeny fajok (pl. vadmacska) akár el is tűnhetnek Magyarországról. A megnövekedett predációs nyomás komoly károkat okozhat az apróvad populációkban és veszélyeztetheti a ritka, sérülékeny zsákmányfajokat.
Ezért szükséges megfelelő adatokat gyűjteni a róka populáció változásáról az egész ország területén, hogy meg tudjuk becsülni a populációváltozásokat és az immunizálás hatását.

Anyag és módszer

Postai kérdőíves felmérést (Szemethy and Heltai, 1998) végeztünk a vadásztársaságok között 1988-1998 között hat alkalommal. A populációsűrűség, kotoréksűrűség adatokat Paradox, Quattro Pro (Borland International, Inc.) és MS Excel programok segítségével dolgoztuk fel. A statisztikai analízist SPSS for Windows (SPSS Inc.) programmal készítettük el. A területek és az évek hatásának vizsgálatára kétutas ANOVA-t, míg az évek közötti összehasonlításra egyutas ANOVA-t és Duncan range-tesztet használtunk.

Eredmények

A róka populáció növekedett Magyarországon 1988-1998 között (1. táblázat)
Ugyanakkor a populációsűrűség növekedési üteme eltért a Dunántúl és az Alföld között (1. ábra)
Erősebb növekedést tapasztaltunk a Dunántúlon (kétutas ANOVA: a területekre F1,1847=67.62, p>0.001, az évekre F5,1847=29.41, p<0.001, az éve és a területek közötti kölcsönhatásra F5, 1847=4.98, p<0.001).

Sőt a kotoréksűrűség is nagyobb volt a Dunántúlon, mint az alföldön. (2. ábra; kétutas ANOVA: a területekre F1,2020=6.63, p<0.01, az évekre F5,2020=1,79 NS).

Megvitatás

Látható, hogy a rókapopuláció sűrűsége az egész országban növekedett az elmúlt években. A növekedés okai lehetnek a jelenlegi agrárstruktúra váltás, mint a nem megfelelő rágcsálóirtás vagy a növekvő ugarterületek aránya. Továbbá a jelenleg alkalmazott vadászati módszer, a puskával történő vadászat nem hatékony. A teríték adatok nem követik a populációnövekedést (Országos Vadgazdálkodási Adattár, 1998). Másrészt szignifikáns eltérés van a populáció növekedés ütemében a Dunántúl és az Alföld között. A becsült populációsűrűség gyorsabban növekszik a Dunántúlon mint azt a trendvonalak és a szignifikáns kölcsönhatás az évek és a területek között a kétutas ANOVA-ban mutatta. Ez lehet az immunizáció hatása. A kotoréksűrűség is nagyobb a Dunántúlon, de a trendvonalak nem válnak szét olyan erősen (a kölcsönhatás sem szignifikáns az évek és a területek között). Ugyanakkor ezt okozhatja a rókák szociális struktúrájának megváltozása (a családi csoportok kialakulása és a fiatalok alacsonyabb halálozási aránya (Müller et al, 1995) akik ily módon képesek beépülni a családi csoportokba.

Irodalomjegyzék

Országos Vadgazdálkodási Adattár (1998); Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkadási Tanszék.
Müller, Th., Schlüter, H., Kautzsch, S. (1995): Zur wechselwirkung von oraler Tollwutimmunisierung und Fuchspopulationsdinamik. Tierarztl. Umsch., 50: 743-747.
Reynolds, J. C., Tapper, S. C. (1995): The ecology of red fox (Vulpes vulpes) in relation to small game in rural Southern England. Wildlife Biology, 1: 105-119.
Szemethy, L. és Heltai, M!. (1996): Néhány védett emlös ragadazó fajhelyzete Magyarországon 1987-1994. Vadbiológia 5: 1-17.
Vos A. (1995): Population dynamics of the red fox (Vulpes vulpes) after the
disappearance of rabies in county Garmish-Partenkirchen, Germany, 1987-1992. Ann. Zool. Fennici 32:93-97