Az ember és az állatok veszettsége
a legrégebben ismert betegségek közé tartozik. Az ókori egyiptomiak,
szlávok, germánok ismerték a betegség tüneteit kutyákon, macskákon
és embereken is. .
>>folytatás
|
|
A vírus terjesztésében szerepet
játszó állatfajok szerint az alábbi járványformákat különböztetjük
meg:
- URBÁNUS (városi, vagy települési) veszettség: fő terjesztői
a kutyákés a macskák,
- SZILVATIKUS (erdei) veszettség: fő terjesztői a vadon élő
ragadozók (róka, borz, nyestkutya). >>folytatás |
|
|
Veszettség elleni védőoltás
|
|
A kutyák veszettség elleni védőoltása
kötelező, egyéb ragadozóké pedig javasolt. >>folytatás
|
|
Vadon élő állatok orális immunizálása
|
|
Tekintve, hogy a veszettség terjesztéséért elsősorban
a vadon élő ragadozók (mindenekelőtt a róka) tehető felelőssé, meg
kellett oldani valahogy a vadon élő ragadozók veszettség elleni
immunizálását. >>folytatás
|
|
|
A veszettség-fertőzés következménye
egy olyan, a központi idegrendszert érintő gyulladásos folyamat,
amely gyakorlatilag 100%-ban halálos kimenetelű. Azonban a fertőzés
bekövetkezte után - amelyet egyedülálló módon nem lehet nem észrevenni,
ugyanis állat okozta sérülés, harapás útján következik be - szintén
egyedülálló módon lehetőség van a már bekövetkezett fertőzés következményeinek
kivédésére, védőoltási sorozat alkalmazásával. >>folytatás
|
|
A
róka rágcsálókkal, madarakkal, hüllőkkel, rovarokkal és különféle
hullákkal táplálkozik. Amikor kisrókákat nevel, gyakran látogatja
a baromfiudvarokat, és kárt tesz a mezeinyúl és fácánállományokban
is, azonban a közhiedelemmel ellentétben nem a haszonállatok, de nem
is a haszonos vadak képezik fő táplálékát.
A vemhesség időtartama 52-56 nap. Egy alomban általában 6, de esetenként
10 kölyök is lehet. Szűkös élelem mellett a nőstények 70%-a nem termékenyül.
Ilyenkor a vemhesülő rókák alomszáma akár 1-2-re csökkenhet. Azokról
a helyekről, ahol nem találnak elegendő élelmet, egy idő után elvándorolnak.
Átlagos életkoruk 7 év. >>folytatás |
|
|
|
A veszettség elleni orális immunizálás
alá vont területen alkalmazott tájékoztató plakát.
|
|
|
A '90-es évek elejétől (az
időpontnak a későbbiekben jelentősége lesz!) a hazai vadászati
szakemberek jelezték, hogy a rókák létszámának erőteljes növekedését
tapasztalják. Ezzel egyidőben érkeztek jelzések az FM Állategészségügyi
és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztályára, melyek arra engedtek következtetni,
hogy valamiféle változás történt a rókák természetes viselkedésében.
Egyre több elgázolt róka tetemét lehetett látni a közutak mentén.
Sokfelé láttak nappal is egerésző, vadászó rókát. Egyre több kertes
ház udvarán találtak rókakotorékot. A főváros budai kerületeiben
esti szürkületkor az utcán gyakran láttak fiatal rókákat. >>folytatás
|
|
