A macskák alsó húgyúti (hólyag, húgycső) megbetegedései meglehetősen gyakran fordulnak elő. Mivel a betegség változatos tünetekben nyilvánul meg, és annak kialakulása többféle tényező hatására alakul ki, ezt a tünetegyüttest először a macskák alsó húgyúti szindrómájaként (FUS = feline urinary syndrome), majd később a macskák alsó húgyuti betegségei (FLUTD = feline lower urinary tract diseases) néven emlegetik.

Mivel a betegség kiváltó okai nem minden tekintetben tisztázottak, e tünetegyüttessel kapcsolatban néha az "idiopathikus" (ismeretlen eredetű) jelzőt is szokták alkalmazni.

A betegeket leggyakrabban gyakori és fájdalmas vizelés, véres vizelet, erőlködés, sokszor azonban csak a "szobatisztaság" megsértése miatt viszik állatorvoshoz.

A tünetek hátterében rendszerint húgykövesség, húgyhólyag gyulladás, húgycső elzáródás, ritkán húgyhólyag daganat van.
Macskák esetében a leggyakrabban nem "klasszikus" húgykövességgel állunk szemben, hanem a kandúr macskák húgycsövét elzáró szemcsés, nyálkás, szerves anyagot is tartalmazó ún. "grit"-et találunk. A betegséggel azért találkozunk zömében kandúroknál, mert nekik hosszú, kanyargós lefutású, szűk húgycsövük van, melynek különösen az alsó szakaszán könnyen felhalmozódhat a hólyagból származó "homok", vagy felakadhat a grit, vagy húgykő. (A nőstények rövid és tág húgycsövén keresztül ezek a képletek könnyen és gyorsan eltávozhatnak.)
Fajtadiszpozíció is szerepet játszik a betegség kialakulásában: egyes fajtákban (pl. perzsa, sziámi) gyakrabban találkozunk a kórképpel.

- A grit - mint már említettük - szerves és szervetlen anyagok halmaza. Állagát tekintve némileg képlékeny, de rendszerint így is kitölti a húgycső lúmenét, és gyakran hosszú, hengeres formát képez. Szervetlen komponense rendszerint struvit (foszfát).
- A húgyköves esetek 80-90%-ában (a gritet is beleértve) struvit köveket találunk. Ezek jellegzetesen koporsófedél alakú kristályok., melyek elsősorban lúgos, vagy enyhén savas közegben is képződnek.
- Az oxalát kristályok oktaéder alakúak, felülnézetben levélborítékra emlékeztetnek. Ugyancsak lúgos, ritkán enyhén savas közegben képződnek. Előfordulásuk kb. az összes eset 10%-a.
- Húgysav kövek 10 %-ban, cystin kövek alig 5%-ban fordulnak elő.

A kőképződés komplex, még nem minden részletében ismert folyamat. Benne az eleség összetételén kívül közre játszik anyagcserezavar, a húgyszervek gyulladása, a vízháztartás zavara, vitamin hiány, kevés folyadék fogyasztás, vizeletkoncentráció, vizeletpangás, magas pH-jú vizelet. A húgyszervek gyulladása kapcsán a levált hámsejtek ún. "magot" alkotnak a kőképződéshez, erre rakódnak a kristályok.

Tünetek:
Korai stádiumban az hívja fel az állattartó figyelmét a bajra, hogy a macska gyakran megy az alomra, és rendszerint kis mennyiségű vizeletet ürít, vagy az "akció" sikertelen. Később a vizelet már elszíneződik, rózsaszínű, majd élénk vörös (véres) lehet. Az állandó (csillapíthatatlan) vizelési inger (irritáció) következtében az állat már nem csak a megszokott helyén (alomban) próbál vizelni, hanem - több-kevesebb sikerrel - szokatlan helyeken is "nyomot hagy".
Előrehaladott stádiumban a vizeletürítés lehetetlenné válik, az állat fájdalmat jelez (nyávog), hasa kidomborodik, bágyadt, rosszkedvű és étvágytalan lesz. A betegek gyakran nyalogatják a péniszüket. A húgycső végén (és annyak környékén) gyakran szürkés-fehér törmelékes anyag jelenik meg, a pénisz vége élénkvörös, vagy lilás árnyalatúvá válhat, kissé kiöltött (előesett) lehet.
A betegség tüneteinek észlelésekor haladéktalanul állatorvoshoz kell fordulni, mert húgyvérűség, hólyagrepedés jöhet létre, ami az állat elpusztulásához vezethet.

Terápia (gyógykezelés), megelőzés:
Nagy számú, nagy méretű kő eltávolítására csak műtéti lehetőség van. Ilyen esetekkel ritkán, inkább nőivarú (nőstény) állatoknál találkozunk. Kandúrok (és heréltek) esetén a húgycsőben elakadt grit, illetve homok miatti húgycső elzáródás gyakoribb.
Enyhe esetekben antibiotikum és gyulladáscsökkentő adása mellett a kő tipusának megfelő (kőképződést gátló, ill. kőoldó) gyógytáp etetése is megoldhatja a problémát.
Súlyosabb esetben elkerülhetetlen a katéterezés, a hólyag öblögetése, a homok eltávolítása. Vannak esetek, amikor a katéter felvezetése lehetetlen, ilyenkor életmentő célzattal szükség lehet a hólyag hasfalon keresztül történő csapolására vékony tűvel. Mind a katéterezést, mind a hascsapolást bódítás mellett végezzük.
Gyakorlati tapasztalatunk, hogy a bódítás során az ellazuló húgycső esetenként lehetővé teszi, hogy katéterezés nélkül, a hólyagra gyakorolt enyhe nyomással a "dugó" eltávozzon a húgycsőből, vagy mellette jelentős mennyiségű vizelet tud ürülni.
Az esetek egy részében a katéter nem vezethető fel a húgyhólyagba, mert a kő elzárja a húgycsövet, melyben a katéter elakad. Ilyenkor jó szolgálatot tehet az "Urofree" oldat, amivel a katéteren keresztül öblögetve rendszerint feloldható a kő annyira, hogy vagy eltávolítható, vagy visszatolható lesz a hólyagba. Az oldat a katéteren keresztül a hólyagba juttatva alkalmas az ott lévő kövek, homok oldására is (öblögetés).
A legsúlyosabb esetekben a húgycsőből is csak műtéti módszerrel távolítható el a kő.
Visszatérő esetekben megfontolás tárgyát képezheti a húgycső csonkolása, vagy végének felnyitása és kivarrása, amennyiben az elzáródás a húgycső végén történik.

A betegek a gyógykezeléssel párhuzamosan gyógytápot kapnak (pl. struvit kövesség esetén "Hill's s/d" jelzésű tápot), melynek kizárólagos etetése lehetővé teszi a kövek feloldását. A kövek (homok) feloldása után a betegekkel hosszabb időn keresztül "Hill's c/d" tápot etetünk, ami megakadályozza a kőképződést.
Struvit kövek oldására és oxalátok kialakulásának megelőzésére alkalmas a Royal Canin "Urinary S/O" gyógytápja is.

Urát, oxalát vagy cisztin kövek esetén a "Hill's u/d" jelzésű tápja javasolt, amely elősegíti az urát és cisztin kövek feloldását, és megakadályozza ezek, valamint az oxalát kövek kialakulását.

Súlyosabb esetekben struvit kövesség esetén a gyógytápokon kívül a vizeletet savanyító egyéb szerek is alkalmazhatóak. Ilyen pl. az "Uropet paszta" vagy a "Fus-Sol cseppek".

A betegségen átesett állatokat a gyógyulást követően ajánlott rendszeres kontroll vizsgálatoknak alávetni (ultrahang- és vizelet vizsgálat) legalább félévente. Idősebb tünetmentes kandúr ill. herélt macskák esetén is érdemes legalább évente egyszer ellenőrizni azok állapotát az alsó húgyúti betegségek vonatkozásában.