|
A betegség régi elnevezéséből ("álveszettség")
is látható, hogy régen a veszettséggel tévesztették össze.
Először 1902-ben Aujeszky Aladár (sz.:1869. január
11-én Budapesten) írta le önálló betegségként, megkülönböztetve
a veszettségtől.
|
A betegség alapvetően mint sertésbetegség
vált ismertté, amely az egész világon előfordul. Vírus okozza,
és malacok között tömeges megbetegedést okozhat. Fogékonyak
még a szarvasmarhák, juhok, de a kutya és macska
is. Felnőtt sertésekben a betegség tünetmentesen is lefolyhat.
Emberre a betegség nem veszélyes.
|
A kutya és a macska a fertőzött sertések
nyers húsának elfogyasztásával fertőződik. Fokozott
veszélyt jelentenek: sertés gége, -garat és -tüdő. A lappangási
idő 3-6 nap.
|
|
Bágyadtság, nyugtalanság, étvágytalanság, ijedt tekintet. A bőr
nagyon érzékennyé válik, és igen erősen viszket (paraesthesia). A
betegek rágják, harapdálják magukat. A harapdálás mértéke akár az
öncsonkításig fajulhat. Macskáknál a viszketegség esetenként nem alakul
ki. A garatbénulás miatt a nyelés gátolt, ezért a beteg állatok szájából
csurog a nyál. A légzés nehezített. Macskáknál jellemző a pupillák
egyenlőtlenül tág volta, és a gyermeksírásszerű nyávogás. A tünetek
megjelenése után 36-48 órával bekövetkezik az elhulllás (agy- és gerincvelő
gyulladás). Tekintettel arra, hogy a betegség kezdeti stádiumában
nem különíthető el biztonsággal a veszettségtől, az ilyen tüneteket
mutató állatokat fokozott óvatossággal kell kezelni, és feltétlenül
gondolni kell a veszettség lehetőségére is. |
Gyógykezelés: |
A betegség nem gyógyítható. |
Megelőzés: |
A kutyák és macskák megbetegedése a legegyszerűbben úgy előzhető
meg, ha a sertéshúst minden esetben csak hőkezelés (főzés) után etetjük. |
Húsevők esetében a védőoltás nem vált be. |
Európaszerte folyik a sertés állományok Aujeszky-féle betegségtől
való mentesítése. Hazánkban ez 1987-ben kezdődött, és ma is tart. |
|